Kutatási terv készítésének lépései
2022.02.19
Az alábbiakban a kutatási terv készítésének három fő lépéséről olvashatsz.
Első lépés
Kutatásba legtöbbször azért vágunk, mert a társadalom valamely kérdése, problémája foglalkoztat minket - na meg persze, mert szakdolgozat nélkül nincs diploma :)
- A kutatási terv elkészítése előtt fontos annak a tisztázása, hogy milyen mélységben érdekel téged a probléma, és milyen lehetőségeid vannak a kutatásra. Sokan esnek abba a hibába, hogy a szakdolgozat írás elején nem gondolják át az esetleges kutatási nehézségeket (pl. hogyan szereznek kérdőívükhöz legalább 100 kitöltőt), és nem tudják időben leadni a szakdolgozatot.
- Ezek után el kell készítened a kutatásod vázlatát, és egyben meghatározni azokat a hipotéziseket/kutatási kérdéseket, amiket szeretnél majd megválaszolni kutatómunkád során. (Kérdőíves kutatásnál gyakori hiba, hogy először a kérdőívet készítik el a szakdolgozatírók, nem pedig a hipotéziseket fogalmazzák meg.)
- Amennyiben a témát még nem ismered elég mélyen, csak úgymond hallottál már róla és megtetszett, fontos utánajárnod a szakirodalmi forrásoknak, továbbá megismerkedni a téma korábbi kutatásaival.
Második lépés
A megfelelő felkészülés után három kutatási lépés következik:
- Az első a konceptualizáció, azaz a vizsgálandó fogalmak és változók jelentésének meghatározása.
- Ezzel párhuzamosan meg kell határoznod a primer kutatásod módszerét. Választhatsz kvantitatív kutatási módszert (kérdőív) vagy a kvalitatív módszerek egyikét (interjúzás, megfigyelés, netnográfia, stb..), illetve ezeket kombinálhatod is - ha nagyon lelkes vagy.
- A konceptualizálás és a kutatási módszer kiválasztása mellett döntetned kell a kutatás alanyairól is, vagyis kik lesznek azok a személyek, akiket be szeretnél vonni a kutatásodba (ezt itt most ne név szerint értsd).
- Ha a fogalmaidat meghatároztad, és a kutatási módszeredet is eldöntötted már, akkor jöhet a konkrét mérési eljárás meghatározása, azaz az operacionalizálás. Ez alapvetően a kutatásban feltett kérdések pontos meghatározását jelenti (pl. kérdőíves kutatás esetén a kérdések pontos kidolgozását, interjús módszer esetében az interjú vázának megalkotását.)
Harmadik lépés
A korábbi pontokon túljutva végre jöhet a gyakorlati munka. Sok esetben ez jelenti a szakdolgozatírás leghosszabb időszakát, de sokak számára a legélvezetesebbet is.
Az adatok összegyűjtése után következhet azok feldolgozása. Kérdőíves kutatások esetében a kapott eredményeket legelőször adatbázisba kell rendezni, majd aztán jöhet a kiértékelés leíró statisztika vagy matematikai statisztika segítségével. Online adatgyűjtés során az adatbázis rögtön rendelkezésedre áll - alkalmazott programtól függetlenül.
Ha valamilyen kvalitatív módszert használsz kutatómunkád során, akkor is először rögzíteni kell az adatokat ahhoz, hogy ki lehessen értékelni.
Az adatok rendszerezése után következhet az adatok elemzése. Ebben a kutatási fázisban kell megválaszolnod a szakdolgozatírás elején meghatározott hipotéziseket/vizsgálat kérdéseket, majd levonni a kutatásból adódó következtetéseket.
Fontos! A határidőket érdemes már a kutatás elején rögzítened a konzulenseddel egyeztetve!
Elakadtál szakdolgozatírás közben? Segítünk!