Plágium. De mi is pontosan a plágium?

Az idegen szavak gyűjteménye a plágiumra a következő definíciót adja: "Olyan szellemi alkotás, amit a szerző egy másik műről másolt és azt a saját nevén közölte." Tehát a plágium nem más, mint más személy szavainak vagy gondolatainak sajátunkként való bemutatása (Kovács, 2013, 15. o.). Ha a szakdolgozatban leírsz akár csak egy rövid mondatot szó szerint vagy tartalmilag más szerző munkájából, és a szakdolgozatírási szabályzatban megjelöltek szerint nem tünteted fel a szerzőt, akkor plagizáltál. A plagizálás kiszűrésére pedig a legtöbb intézmény már szoftvert alkalmaz, tehát gyorsan kiderül dolog. Egyes egyestemek/főiskolák azonban kicsit lazábban kezelik a plagizálást, és egy minimális egyezőséget elfogadnak más dokumentumokban található írásokkal, de vannak olyan iskolák is, ahol már egy mondat átmásolása más szerző munkájából kizárást eredményez. Így hát jobb elkerülni a dolgot, és nem csak arra figyelni oda, hogy ne kerüljön a szakdolgozatodba más gondolata szó szerint bemásolásra, hanem arra is, hogy az átírt szövegeket megfelelően, az előírások pontos betartásával hivatkozd le dolgozatodban. Elvégre az elméleti része a szakdolgozatodnak mások által publikált írásokból tevődik össze.

Az elméleti háttér szövegeinek átírásakor használhatod például az alábbi kifejezéseket, szószerkezeteket:

• Marshall hasonlata szerint az égitestek mozgása nagy pontossággal meghatározható, ezzel szemben az árapály alakulását nehéz előre jelezni, mivel azt a gravitációs erőn kívül az időjárási viszonyok is befolyásolják.
• A tudományos kutatás paradigmáját Kuhn a következőképpen határozta meg: "Ezeken olyan, általánosan elismert tudományos eredményeket értek, amelyek egy bizonyos időszakban a tudományos kutatók egy közössége számára problémáik és problémamegoldásaik modelljeként szolgálnak." (Kuhn, 1984, 11. old.)
• Még az internet globális robbanásszerű szétterjedése előtt Castells (1996) arról írt, hogy a jövőben a társadalmi rétegződés alapja a kommunikációs folyamatokban való részesedés mértéke lesz, ami jóval változékonyabb, rugalmasabb és testre szabottabb, mint a rétegződések alapját képező dimenziók valaha voltak.
• Pfohl és szerzőtársai (2015, 37. o.) definíciója alapján az ipar 4.0. nem más, mint "az értéklánchoz köthető romboló innovációk összessége, amely a digitalizáció trendjeit, az automatizációt, transzparenciát, mobilitást, modularizációt, hálózati együttműködéseket és a termékek, folyamatok társadalmasítását célozza meg".